Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hét vezér és törzs képes leírás - Honfoglalás.tlap.hu
részletek »

Hét vezér és törzs - Honfoglalás.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: honfoglalas.tlap.hu » Hét vezér és törzs
Keresés
Találatok száma - 5 db
A hét honfoglaló magyar törzs

A hét honfoglaló magyar törzs

'Mától fogva te vagy a vezérünk, uralkodónk, bárhová vezet a szerencse, mi követni fogunk.' A hét törzsfőnök pajzsra emelte Árpádot, és ezeket a szavakat mondták közösen. (A magyarok mondája szerint.) Hét törzse volt a magyaroknak, de Lebédiában, a Don és a Dnyeper vidékén a hét törzs között még nem volt szoros kapcsolat. Valójában a nagy Kazár birodalom egy kis része volt Levédia. A kazárok ajánlották Elődnek, hogy egyesítse a törzseket, legyen ő a fővajdájuk, hiszen kazár lányt vett feleségül. Ő azonban korára hivatkozva Álmost ajánlotta maga helyett. Ámde Álmos is öreg volt, így fiát, Árpádot választották meg helyette. Árpád Nagy Konsztantinosz görög császár szerint észre tekintélyes, tanácsban és tisztességben nevezetes, és egészen fejedelemségre termett férfiú volt. Őt emelte hát pajzsra a hat vezér: Előd, Kond, Ond, Tas, Huba Töhötöm. Vérrel is megpecsételték szerződésüket, hiszen aki a közös vérből ivott, az egy vér volt velük. Így hát vért eresztettek erős karjukból egy szent kehelybe (ivókürtbe), melyben már bor is volt, és megesküdtek, hogy amíg Árpád és utódai élnek, mindig az ő leszármazottjaiból választják a fejedelmet, s hozzá hűségesek lesznek. Ezzel megelőzték a választással járó irigységet, belső háborút, másrészt alkalmazkodtak a korabeli szokásokhoz...

A hét vezér

A hét vezér

A hét vezér a honfoglalás idején, 895-ben a magyarok hét törzsének vezére, azaz törzsfőnöke - korabeli szóval úr - volt. Bíborbanszületett Konstantin művében a magyar törzsek neve fennmaradt, s ez a lista igazolható a magyar helynevekből. A törzsek vezetőit tekintve azonban a krónikás hagyomány több, egymásnak ellentmondó listát őrzött meg, s ezek neveinek egy részével kapcsolatban a történettudomány kimutatta a datálás téves voltát. A hét vezér valódi névsorát tehát nem ismerjük, bár egy részük hiteles név lehet, elsősorban Árpád nagyfejedelemé. A hét vezér: Bíborbanszületett Konstantin sajnos nem adja meg név szerint a magyar törzsek vezetőit, annyit mond csak el a magyar törzsszövetség vezetőiről, hogy legnagyobb fejedelmük mindig az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem és van két másik is, a jila és a karcha is. Azt is elmondja, hogy a türkök (azaz magyarok) nyolc törzse nem engedelmeskedik a maguk fejedelmeinek, de ha veszély fenyeget, akkor - megegyezés van köztük erre - együtt harcolnak. Majd hozzáteszi, hogy minden törzsnek is van saját fejedelme.[3] Ebből sajnos nem világos, hogy a nagyfejedelem, gyula és harka azok külön személyek a törzsek vezetőin kívül, vagy ők egyben egy-egy törzs vezetői is, de a más sztyeppei törzsszövetségekhez hasonlóan az utóbbit valószínűsítik a történészek...

Hét vezérről

Hét vezérről

Kézai Simon mester 1280-as években írt Magyar Krónikájának a visszajövetelről szóló második könyvében az alábbiakat olvashatjuk: 4. Első kapitány Árpád. Azon kapitányok közt tehát Árpád, Álmos fia, ki Előd fia, ki Ögyek fia volt, a Turul nemzetségből vagyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala. Azért is ezen Árpád tört ád hadával elsősorban a ruthénok havasain s ő ütötte föl legelsőben táborát az Ung vize mellett; minthogy az ő vérsége a többi scythiai törzsek fölött azon kiváló méltósággal van fölruházva, hogy a seregnek menet közben előtte, visszavonúláskor mögötte jár. 6. Második kapitány Szabolcs. A másik sereg kapitányát Szabolcsnak hívják vala, ki azon helyen ütött tábort, hol most Csák vára fekszik romokban. Ezen Szabolcstól veszi eredetét a Csák nemzetség...

Honfoglalás magazin hírek
A tudomány ünnepe - Archeometriai szimpózium a honfoglalás kori vaskohászatról, kőeszközimportról
A tudomány ünnepe - Archeometriai... Honfoglalás kori vaskohászatról, kőeszköz-kereskedelemről, ókori üvegtárgyak, kerámiák vizsgálatáról esik egyebek mellett szó az archeometriai szimpóziumon, amelyet a magyar tudomány ünnepe (MTÜ) keretében rendeznek csütörtökön Budapesten. Az eseményt az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földtani és Geokémiai...
Pozsonyi csata
Pozsonyi csata A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetően zajlott, a mai Pozsony...
A hét vezér
A hét vezér A hét vezér a honfoglalás idején, 895-ben a magyarok hét törzsének vezére, azaz...
Honfoglaló Árpád

Honfoglaló Árpád

A honfoglalók számát különböző szerzők 200 ezer és 1 millió közé teszik. A betelepült magyarok törzsenként telepedtek le, és alakították ki saját törzsi településeiket. A 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat. A 7 törzs vezetője a hagyomány szerint az Etelközben vérszerződést kötött egymással. A hét vezér neve: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. A központi település a Megyer törzs fő szállása volt a mai Csepel-sziget területén. A társadalom erőteljesen differenciálódott, melynek alapja a vagyon volt. Eszerint három (négy) réteg alakult ki. A legfelső réteget az urak alkotják. Ők a törzsfők, akik rendelkeznek saját szállásterülettel melynek neve: uruszág (ebből keletkezett az uraság, de az ország szó is). A következő társadalmi csoport a bők csoportja (lásd: mai bőség szavunk). Ide tartoznak a nemzetségfők. A harmadik réteget az ínek alkotják (mai ínség szó). Ide tartoznak a szabad közrendűek. Ezenkívül voltak rabszolgák is, de számuk minimális. Külön csoportot alkotnak a szabad népek, például a székelyek vagy a besenyő határőrök. A magyarok nagyállattenyésztő életformát folytattak, ez volt az oka többek között annak, hogy Erdély helyett az erre sokkal inkább alkalmas Alföldön telepedtek meg. Állataik között a szarvasmarha volt túlsúlyban, emellett a ló, a juh és a sertés volt a legfontosabb...

Magyar törzsek

Magyar törzsek

A honfoglalás kori magyarok más sztyeppei népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak. Maga a 'törzs' szó részben tudományos kategória: feltételezések szerint a korabeli megnevezése a 'had' volt. A törzsek ennek megfelelően az együtt hadakozók megszervezésére jöttek létre, bizánci forrás szerint a magas rangú törzsfők, a gyula és a harka bírói hatalommal is bírtak. Szavuk döntő volt a törzsek közti vitás ügyek rendezésében, az egy törzshöz tartozó nemzetségek felett vélhetően az egyes törzsfők bíráskodtak. A törzsneves helynevek arra engednek következtetni, hogy a szállásterület kijelölésében szerepe volt a törzsi hovatartozásnak, a törzs tagjai pedig bizonyos fokú etnikai identitással rendelkeztek. A magyar törzsek nevéről egyedül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül írt műve (A birodalom kormányzásáról - De adminstrando Imperio) számol be. A császár nyolc törzset sorol fel. Elsőnek a kazároktól elszakadt kavarokat említi, de hozzáteszi, hogy a kavarok voltaképpen három törzsre (törzstöredékre?) tagozódnak, akik felett egyetlen fejedelem uralkodik. Ezek elnevezését nem ismerjük, a helynevek alapján a kutatók főként a Varsány, Eszlár, Ladány nevekre következtetnek, anélkül, hogy kizárnának más lehetőségeket...

Tuti menü